A szabadságharc okai és kitörése

Tudtad, hogy a magyarok egykor maguk mondtak le a királyválasztás jogáról? Az 1687-es országgyűlés döntése katasztrofális következményekkel járt. I. Lipót császár ezt kihasználva megalapította az Újszerzeményi Bizottságot, amely a török hódoltság alól felszabadított területeket "új szerzeményeknek" tekintette.

A magyar földbirtokosoknak okmányokkal kellett bizonyítaniuk jogaikat, ráadásul fegyverváltságot is fizettek - a birtok értékének 10%-át. A végvárak felrobbantása, a katonák elbocsátása és a kiváltságok elvétele tovább súlyosbította a helyzetet.

Bercsényi Miklós döbbentette rá Rákóczit a tarthatatlan helyzetre. Mivel Magyarország erejét kevésnek vélték, XIV. Lajos francia királyhoz fordultak segítségért. A spanyol örökösödési háború (1701-14) kedvező lehetőséget teremtett, mert a császári hadsereg nagy része elhagyta Magyarországot.

Fontos tudni: A szabadságharc akkor tört ki, amikor Esze Tamás követek keresték fel Rákóczit Brezánban, hogy álljon a felkelő parasztság élére.

Rákóczi kiáltványa és a mozgalom jellege

Rákóczi híres kiáltványa minden "nemest és nemtelent" fegyverbe szólított. A "Cum Deo pro Patria et Libertate" (Istennel a hazáért és a szabadságért) jelmondat lett a szabadságharc szimbóluma.

Ez a mozgalom különleges volt, mert nem csak a nemességet, hanem a jobbágyságot is mobilizálni próbálta. Rákóczi felismerte, hogy a Habsburg-hatalom ellen csak széles társadalmi összefogással lehet sikeresen harcolni.

A francia támogatás ígérete és a Habsburg erők megosztottsága miatt az első évek sikeresnek bizonyultak. A kuruc hadak jelentős területeket felszabadítottak a császári uralom alól.

A szabadságharc szervezete és fordulópontjai

A felszabadított területek irányítására új államformát alakítottak ki. A szécsényi országgyűlés (1705) rendi konföderációt hozott létre lengyel mintára, Rákóczit pedig vezérlő fejedelemmé választották.

Az új állam modern vonásokkal rendelkezett: 24 tagú szenátus, Gazdasági Tanács és manufaktúrák a fegyvergyártáshoz. Adó helyett rézpénzt verettek (libertas), bár ezek csekély értékűek voltak.

Az ónodi országgyűlés (1707) drámai fordulatot hozott. Rákóczi trónfosztotta a Habsburg-házat és bevezette az általános adózást - a nemesség is adózott. Ez azonban a nemesek egy részének eltávolodását eredményezte.

A trencséni vereség (1708) fordulópont volt. A sárospataki országgyűlésen ugyan megpróbálták a hajdúszabadság ígéretével mozgósítani a jobbágyságot, de ez már nem sikerült.

Megjegyzés: Az általános adózás bevezetése forradalmi lépés volt, de politikai szempontból hibának bizonyult.

A szatmári béke és következményei

A romhányi vereség (1710) és a pestis után a helyzet reménytelenné vált. Károlyi Sándor kuruc vezér tárgyalásokat kezdett Pálffy János császári tábornokkal, míg Rákóczi hiába reménykedett I. Péter cár támogatásában.

A szatmári béke (1711) reális kompromisszumot jelentett. A Habsburg uralkodó garantálta a rendi jogokat, biztosította a protestáns vallásszabadságot és amnesztiát adott a felkelőknek. Megszüntették az Újszerzeményi Bizottságot is.

A béke azonban nem állította vissza a szabad királyválasztást és az ellenállási záradékot. Magyarország a Habsburg Birodalom része maradt, de jelentős önállóságot megőrzött - ellentétben Csehországgal, amely 1620 után örökös tartomány lett.

II. Rákóczi Ferenc nem fogadta el a békét és emigrációba vonult. Rodostóban halt meg 1735-ben, hamvait pedig 1906-ban hozták haza a kassai dóm altemplomába.

Értékelés: Bár katonai vereség volt, a szabadságharc megőrizte Magyarország rendi dualizmusát és kivívta a vallásszabadságot.